„Negyvenkettedik nap. Az Európai Tanács elnökével egyeztettem a válságkezelésről és az uniós költségvetésről” – ezt a rövid hírt közölte saját Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök a holnapi kulcsfontosságú EU-csúcs előtt, majd az alábbi fényképet hozta nyilvánosságra.
Új Facebook-videóval jelentkezett ma Varga Mihály pénzügyminiszter azután, hogy a pénzügyi akciócsoportban áttekintették az EU-tól eddig megkapott és várhatóan érkező pénzek kérdését is. Rövid videójának lényege, hogy az idén eddig Brüsszelből már árutalt 300 milliárd forintnyi EU-támogatáson felül a következő időszakban további mintegy 100 milliárd forint átutalása várható, idén pedig összesen elérheti az 1300 milliárdot a pénzügyi transzfer.
A kohéziós politika súlya az előzetes félelmekkel ellentétben nem gyengülni, hanem erősödni fog a jövő hétre átdolgozandó 2021-2027-es uniós költségvetésben, azaz a konvergencia támogatása nagyobb szerepet kap és így az új verziónak semmiképpen sem lesznek kárvallottjai a szegényebb országok és régiók – hangsúlyozta két uniós biztos egy hétfői európai parlamenti szakbizottsági tanácskozáson a Bruxinfo összefoglalója szerint. Bár a részletek nem ismertek, de önmagában ez az üzenet biztató hír Magyarországnak, azaz afelé mutat, hogy mégsem lesz reál értelemben 25% körüli zuhanás a kohéziós támogatásainknál a mostani 7 éves ciklus pénzeihez képest.
A kiszivárgott információk szerint a csütörtöki EU-csúcson még nem lesz végső megállapodás az európai koronavírusos helyreállítási alap finanszírozásáról.
Bár már hetek óta világosan lehet tudni, hogy a koronavírus miatt áthangolt 2014-2020-as EU-pénzekből csak elméletben jogosult lehívni Magyarország a legtöbbet a tagállamok közül és a valóságban a leginkább sújtott Olaszország és Spanyolország kapja a legtöbbet, mégis erre a téves magyar helyzetértelmezésre húzzák fel még a legrangosabb nyugati lapok is a cikkeiket, amikor a rendeleti kormányzás miatt bírálják az országot és retorziót sürgetnek az uniós döntéshozóktól. Ez egyébként leghamarabb a most csütörtöki telefonkonferenciás EU-csúcson jöhetne, így érdemes lesz most is résen lennünk.
Az Európai Parlament (EP) videokonferencia keretében tartott plenáris ülésén a képviselők távszavazás útján hárommilliárd euró felszabadítását hagyták jóvá az uniós egészségügyi ágazat számára - közölte az uniós parlament csütörtökön.
Az előleg visszafizetési szabály változtatása és a gyorsított támogatás kiutalás összesen mintegy 515 milliárd forintnyi többletlikviditást jelent a magyar költségvetés számára, ami könnyíti a koronavírus-válság elleni küzdelem finanszírozását – hangsúlyozza ma kiadott tájékoztatójában az Európai Bizottság. Mindezt a magyar költségvetési mozgásteret több százmilliárd forinttal tovább növeli az a brüsszeli javaslat is, hogy a 2020/21-es pénzügyi évben az eddigi 85%-ról 100%-ra emelkedjen az uniós társfinanszírozási ráta, azaz a magyar állami költségvetésnek ne kelljen nemzeti önrészt fizetnie az itthoni új fejlesztéseknél. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az EU a 2014-2020-as ciklusra Magyarországnak járó 25 milliárd eurónyi strukturális és beruházási alapbeli támogatást megemelte volna, azaz nincs plusz támogatás, de ezt nem is teheti meg, hiszen egyhangú tagállami jóváhagyást igényelne. Ezzel együtt is nagyon jól jön most a bajban az a gyors és sok százmilliárd forintban mérhető likviditási segítség, amit "Brüsszel" minden rendelkezésére álló eszköz mozgósításával nyújt Magyarországnak.
Nem jó megoldás az olaszok által követelt közös korona-kötvény kibocsátás és az állandó válságkezelési alapon keresztüli kisegítés sem, mert azzal csak az egyébként is eladósodott eurózóna tagországok helyzete romlana tovább, így elérkezett az idő a tagállamok közötti pénzügyi transzferekre – vetette fel egy keddi online kerekasztal beszélgetésen az egyik legismertebb európai közgazdász. Ez azért rendkívüli felvetés, mert a tagországok közötti közvetlen transzferek nyújtása nagyon ingoványos terület politikailag is és pénzügyileg is.
Az elmúlt napok egyik kiemelt belpolitikai vitatémája az, hogy vajon az Európai Unió nyújt-e valós segítséget Magyarországnak a koronavírus okozta válság kezelésére. A Fidesz politikusai ezt vehemensen tagadják. Az Európai Bizottság (EB) 2000 milliárd forintos támogatásról beszél, és hivatalos levélben kérte a magyar kormány felelős minisztereit, hogy vegyék fel a kapcsolatot a Bizottság szakszolgálataival, hogy megbeszéljék a részleteket.
Egy jövendőbeli európai munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszer előfutárának tekinthető az a 100 milliárd eurós munkahelyvédelmi alap, amelyet csütörtökön jelentett be az Európai Bizottság és két másik intézkedéssel lényegében az is kijelenthető, hogy minden puskaporát ellőtte a testület a 2014-2020-as uniós büdzséből, amivel segíthetné a tagállamokat a koronavírus válság elleni küzdelemben – írja összefoglalójában a Bruxinfo. Az egyik szerint a még nem elköltött kohéziós politikai források felhasználásánál teljes szabadkezet adnának a kormányoknak, és közben a tagállamok egészségügyi védekezését segítő 3 milliárd eurós szükséghelyzeti támogató eszközt is létrehoznak.
Az Európai Bizottság bővíti a koronavírus hatásait mérséklő lépéseit azzal, hogy javaslatot tesz a SURE elnevezésű, 100 milliárd eurós szolidaritási eszköz létrehozására annak érdekében, hogy segítse a munkavállalókat jövedelmük megtartásában és a vállalkozásokat fennmaradásukban - jelentette be tegnap az Európai Bizottság. Javasolja továbbá, hogy az összes rendelkezésre álló strukturális alapot a koronavírusra adott válaszlépésekre csoportosítsák át.
Az Európai Unió 100 milliárd eurót biztosít a munkahelyek és vállalkozások fenntartása érdekében, a támogatást a tagállamok kedvező feltételekkel nyújtott kölcsönök formájában vehetik igénybe.
A Portfolio számításai szerint az elmúlt napokban 304 millió eurónyi, mintegy 108 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át Magyarországnak az Európai Bizottság és ugyanennyit fog még a következő két hétben is, hogy ezzel a likviditással is segítse itthon a koronavírus elleni küzdelmet. Fontos, hogy ez a bő 200 milliárd forint nem plusz pénz, hanem pár hónappal előrehozott kifizetés, de van egy ezen felül nem visszafizetendő EU-s pénz tétel is legalább 280 milliárd forint értékben. És mindez csak a kezdet: további több milliárd eurónyi mozgásteret is megteremtett a Bizottság a magyar kormánynak az EU-pénzek itthoni felhasználásában, hogy a koronavírus elleni küzdelmet rugalmasan segítse. Azt tehát nem lehet mondani, hogy a válsághelyzetben nem segít Brüsszel, azt viszont igen, hogy éppen most üt vissza az a stratégia, amiért eddig vertük a mellünket. Ez egyébként nem egyedi: 13 másik tagállam ugyanígy járt.
Az Európai Bizottság jogállamisági szempontú vizsgálat alá vonja a magyar parlament által hétfőn délután elfogadott, éjjel már hatályba is lépett felhatalmazási törvényt, amely határozatlan időre rendeleti kormányzást vezetett be Magyarországon – jelezte a Bruxinfo összefoglalója szerint az Európai Bizottság igazságügyi biztosa. A testület egyébként tegnap azt is elmondta, hogy a koronavírus válság miatt átdolgozza a 2021-2027-es uniós költségvetési javaslatát is, azaz új keretekről fognak majd szavazni az év későbbi részében az állam- és kormányfők, nem arról, amiről február végén már egy kétnapos EU-csúcson próbáltak megállapodni.
Olyan horderejű döntéseket jelentett be most az Európai Bizottság a koronavírus miatti válságkezelés támogatására, amelyekre még a 2008-2009-es globális pénz- és tőkepiaci válság során sem volt példa.
Története során először tartott rendkívüli EU-csúcsot telefonkonferencián keresztül kedd este a 27 tagállam állam- és kormányfője, ahol megegyeztek a koronavírus terjedése elleni intézkedések összehangolásáról és egyúttal egy 25 milliárd eurós pénzügyi alap létrehozását is bejelentették a most futó uniós költségvetés terhére. Egyelőre sok részlet tisztázatlan még, de néhány már kiderült erről.
Északkelet-Magyarország négy megyéjéből és a hozzájuk kapcsolódó határmenti területekből egy új fejlesztési célterületet hozott létre a kormány és egyúttal rögtön el is fogadott a területtel kapcsolatos fejlesztési elképzeléseket – derül ki a friss Magyar Közlöny két kormányhatározatából. A döntésekből jól kirajzolódik, hogy részben a 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklus elérhető pénzeire épül majd az érintett térség fejlesztése.
A 3-as metró meghosszabbítása, valamint a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötése európai uniós források bevonásával tudna megvalósulni, tehát reálisan akkor, ha a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban a főváros erre támogatást kap - mutatott rá Varga Ivett az MTI-nek adott interjújában. A BKK vezérigazgatója elmondta azt is, hogy a mobiltelefonos megoldásnál egyszerűbb elelktronikis jegyrendszert kell létrehozni. A BKK-tól leányvállalatokhoz kiszervezett funkciókat visszaintegrálják az anyacégbe.
Minél előbbi lemondásra szólította fel Angela Merkel német kancellárt a Financial Times hasábjain Tony Barber, a lap újságírója, mert szerinte ez lenne az ország és a sokféle problémával küzdő kontinens érdeke is.
Régi vita az uniós források körében, hogy meddig érdemes növelni az ellenőrzés költségét, amíg a feltárt szabálytalanságok nem lesznek kisebbek, mint a feltárásukra fordított összeg. Ellenőrzései során sok olyan tételt is talált az Európai Számvevőszék, ahol ugyan szabálytalan volt a kifizetés, a kár azonban nem jelentős - akár az összeg nagyságrendje miatt, akár, mert egy viszonylag kedvező alapárhoz képest hívtak le a jogosnál többet. A lényeg mindig az eredmény elérése, és bármennyire nehéz elsőre elfogadni, sok érv szól amellett, hogy a szabályok egyszerűsítésével csökkentsék a hibaszázalékot. Erre szolgálnak a 2018-ban bevezetett egyszerűsített költségopciók és az eredmény alapú finanszírozás. Az alábbiakban Szabó S. László írását közöljük változtatás nélkül.
Szekeres Viktor beszélt a terveikről.
Mutatjuk a fontosabb tőzsdék nyitvatartását.
Márkus Gergellyel, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managerével beszélgettünk.
Az ünnepi héten apró szikra is elég lesz a nagy piaci mozgásokhoz.
A kisebb coinokban is lehet fantázia.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
